Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Üdvözöljük a Khakizmus hivatalos oldalán!

A Khakizmus egy 21. századi költészeti áramlat, melynek célja, hogy örömteli és vicces versekkel mutasson kiutat az olvasók számára a kor sötétlő bugyraiból.

,,A viccben van a tarka lomb
A viccen kívül tartalom"

Kedves egybegyűltek! Az elkövetkezendő évek verseit immáron a http://khakizmus.blog.hu/ oldalon (is)találhatjátok!

Khakista locsolóversek:https://khakizmus.eoldal.hu/cikkek/locsoloversek/

A koronavírus által okozott nehéz időkben a Khakista költők készen állnak, hogy teljesítsék legfontosabb feladatukat, mely szerint a társadalom legsötétebb napjain is lobogó lángoszlopként mutatják a fényt az alagút végén és reményt adnak a reményteleneknek vicces verseikkel:

Nemzeti vírusdal

Ágyban fetrengsz, tévét nézel,
A farkadat vered kézzel
Otthon bármit csinálunk!
De utcára nem járunk!

Home officeban dolgozhatsz,
Interneten trollkodhatsz
Otthon bármit csinálunk!
De utcára nem járunk!

Tanulás, lazulás, bambulás,
Ebédre egy tányér gulás.
Otthon bármit csinálunk!
De utcára nem járunk!

Eddzél bátran, gyúrd ki magad!
Ha izmot lát a vírus: szalad.
Otthon bármit csinálunk!
De utcára nem járunk!

Ehetsz, ihatsz, böföghetsz,
A WC-den csücsülhetsz.
Otthon bármit csinálunk!
De utcára nem járunk!

Szerettidre rég figyeltél!
Törődj velük! Újra elkél!
Otthon bármit csinálunk!
De utcára nem járunk!

 

 

 

 

 
Vírus vers
(Maradj otthon!)
 
Ne menjél ki! Maradj otthon!
Inkább a kanapé nyomjon!
Mint egy vírus, mely gennyláda
Tőle bedőlsz az ágyba.

Maradj otthon! Kérlek! Kérlek!
Másokat ne fertőzzé' meg!
Égjen  foteledbe fenekednek nyoma!
Az is illatosabb, mint alulról az ibolya!

 

A Dance Kakabre egy khakista költők által a mosdóban felfedezett műfaj, melynek lényege, hogy a hasmenés korra, nemre, és társadalmi rangra való tekintet nélkül ragadja el az embert.

 

Dance Kakabre

Meseszép tavaszi reggelen
Madárhad csicsergésre ébredtem.
Felkeltem s kinéztem az ablakon,
Ám éreztem hogy van nekem egy nagy bajom

Hasam kicsiny gombócként tekeredett össze,
S tartalmától senki nem kérdezte: jössz-e?
Hisz jött ő magától, mint a gyorsvonat,
Sebessége lepipált nyolc lovat.

Én is rohantam a trónra ijedten,
Bármit engedek a gatyámba, de ilyet nem!
Ám az út hosszúnak tűnt, mint a maraton,
Mert faromban csobogott a Balaton.

Szememből még a könny is kicsordult,
Mire odaértem záróizmom kicsorbult.
Végül a tó zúgva bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot.

Célozni nem volt remény, így hát:
Festettem a falra egy gyönyörűszép mintát.
Szép új barna WC-met egy napig vakoltam,
Azóta felé se szagoltam!

 

Melyben a költő megtalálja a kapcsolatot a kloropasztisz tartalmú levelek, a légkör fénytörése, és az előző este elfogyasztott romlott sajt között

A fű zöld. 
Az ég kék. 
Én meg a WC-n  
Görnyedek kétrét.

 

A khakista költők képzeletét persze az élet markánsan más mezsgyéi is ámulatba ejtik. Ezekről egy rövid gyűjtemény az Új versek menüpont alatt leledzik.

 

Ballada egy homárról

 

Egyszer egy hatalmas homár
éldegélt egy hegyi patakban,
Mely tudomása szerint,
csaknem teljesen lakatlan.

Nemrég a mederben látott egy
hátrányos helyzetű heringet,
Mely a saját tengelye
körül keringett:

A „heringettét” gondolta,
Ez biztos megőrült mormolta.

Vállát vonogatva továbbállt,
s ahogy így úszkált,
Meglátott a patak partján
egy rettegő uszkárt.

Ő volt akkoriban
a horgász kutyája,
Tudni illik róla,
hogy a vizet utálja.

Mellette állott egy hálóval
gazdája a horgász,
Kevésbé hízelgő nevén
szólítva a „vízturkász”.

Már napok óta nem
evett se homárt, se halat,
S egy ropogós falatért
ledöntene akár egy falat.

Így hegyes horgára tűzött
egy tekergőző kukacot,
Ezzel a csalival soha
nem vallott még kudarcot.

 

Gigantikus gilisztáját belógatta
a patak tiszta vízébe,
S visszaemlékezett a homár
mindmáig felejthetetlen ízére.

A homár a csalfa
csalira rá nem kapott,
Mert nemrég evett,
s akkor már jóllakott.

A horgász mérgében
kopasz haját tépte,
S gonosz ötlet ötlött
eszébe a parthoz lépve.

Úgy döntött, hogy
a vízbe veti magát
Hátha így megkaparintja
 a hőn áhított homárt.

Csakhogy a homárnak is
volt ehhez néhány szava,
Nem akarta, hogy vele
legyen tele a horgász hasa.

A heringtől tanult forgó
mozgásba kezdett,
Melynek csodálatos
eredménye ez lett:

A felkavarodott vízben
nem látszott a homár,
Így néz ki egy
„balladai homály”

 

Pintér László

 

Egy igazi khakista költőelőd: Laár András
 

 

Képgaléria